Halihó! :)

Sziasztok! :)

Újra itt vagyok és most már ígérem amilyen sűrűn csak tudom, hozom a részeket! :) 

Megvan az ihlet és az egész sztori összeállt a fejemben és így fellépésen túl, már időm is jobban lesz írni! :) 

A következő fejezet már készülőben van! Amilyen gyorsan csak tudom hozom is! :) 

Remélem nem haragszotok a sok kimaradásért, de nagyon sűrű évem volt a suliban. Bízom benne, hogy nem felejtettek el és visszatértek hozzám :)) :D A továbbiakban is nagyon kíváncsian várok minden véleményt tőletek. Akár szidjatok, akár nem, minden érdekel. :) 

A terveim között szerepel, az elkövetkező pár hónapban, megírni a teljes sztorit.

Hamarosan újra jelentkezem! 

Egy kis ízelítő:

"Ő meg csak nézett rám azokkal a mélybarna szemeivel és nem mondott semmit, csak mosolygott. Az az érzésem, hogy tényleg mindent tud és már ezer éve vannak infói arról is, hogy én írom a blogot, és Drew is segít nekem, bár fogalmam sincs honnan jöhetett volna rá, de ahogy néz, azt látom rajta, hogy tudja. Csak mondana már valamit.

      -    Figyelj, szerettem volna már hamarabb elmondani, de egyszerűen nem tudtam. – törte meg a csendet.

Vártam. Fogalmam sem volt mit mondhatnék, így hát ezt láttam a legjobb döntésnek. Lehet, hogy megint megcsókol majd? Úristen! Nem! Ilyenre még csak gondolnom sem lenne szabad. De ha egyszer ilyeneket csinál, akkor hogy tudnám kizárni a fejemből ezeket a dolgokat?

-          Nem is tudom hogyan kezdjek neki.

-          Felőlem a végén is kezdheted, csak mondd már. – ahogy kimondtam a mondatot elnevette magát én pedig felfogtam, hogy milyen kérlelve sikerült ezt megtennem és elszégyelltem magam.

Megsimította az arcom és ismét csak vártam. "

Coming soon....